Megszűnt a jogviszonyom, mikor és hol tudok regisztrálni?

A kereső tevékenység, egyéb jogviszony (munkaviszony, közalkalmazotti,- közszolgálati,- megbízási,- vállalkozói,- nappali tagozatos hallgatói jogviszony, TGYÁS, GYED, GYES, ápolási díj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása, stb.) megszűnését követő naptól tudjuk Önt nyilvántartásba venni amennyiben személyesen, postai úton, vagy interneten benyújtja kérelmét a nyilvántartásba vétel, ill. álláskeresési ellátás megállapítása iránt a területileg illetékes járási hivatal munkaügyi kirendeltségéhez.

Amennyiben nem közvetlenül a jogviszony megszűnését követő napon jelentkezik kirendeltségünkön, úgy a kérelem benyújtásának napjától vesszük nyilvántartásba.  Ha a jogviszony megszűnését követő nap munkaszüneti, vagy ügyfélmentes napra esik, a megszűnés előtt is megkeresheti kirendeltségünket és a regisztrációs lap leadásával elkerülhető a kieső idő a 2 jogviszony között.

Milyen iratokra van szükség a regisztrációnál?

A regisztrációhoz feltétlenül szükséges a személyi igazolványa, lakcímkártyája, TAJ száma, adóazonosító jele, ill. ha először regisztrál, vagy ha utolsó nyilvántartása óta új végzettséget szerzett, a végzettségét igazoló bizonyítványokat kell magával hoznia.

 A munkaviszonyom megszűnt, de még nem kaptam meg kilépő igazolásaimat, regisztrálhatok?

Igen. Kérelme felvételét követően 30 napon belül lehetőség van pótolni az ellátás megállapításához szükséges igazolásokat.

 Mikor vagyok jogosult ellátásra?

Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

a)    álláskereső,

b)      az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik

c)     munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

 Mi számít jogosultsági időnek?

Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban állt, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

A vizsgált 3 éves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezalatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott: sor-, tartalékos katonai szolgálat, polgári szolgálat, keresőképtelenséggel járó betegség, beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány, TGYÁS, GYED, GYES, rehabilitációs járadék, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának, előzetes letartóztatás, valamint szabadságvesztés, és elzárás büntetés, ápolási díj és GYET folyósítása, nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának időtartamával.

Mennyi ideig kaphatom az ellátást?

Az álláskeresési járadék megállapításához minimum 360 nap jogosultsági idő szükséges, folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni. Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.

Mennyi az ellátás összege?

A járadék napi összege a folyósítás teljes időtartama alatt a jogviszony megszűnését megelőző 4 lezárt negyedévre leigazolt járulék alapból számított havi járadékalap összegének 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Ez jelenleg (2014 évben) 3.383 Ft/nap, 101.490 Ft/hó max. bruttó ellátást jelent. 

Megelőző 4 naptári negyedévi járulékalap hiányában az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

Az álláskeresési ellátás utalása:

Az álláskeresési ellátások havi elszámolással, utólag kerülnek kifizetésre. A rendszeres kifizetés számfejtése minden hónap elején történik megadott számfejtési ütemterv alapján. A számfejtést követő 10-15 nappal várható a kézhezvétel. Havonta egyszer hónap közepén történik az olyan kifizetések számfejtése, amely az ellátás hó közbeni megállapításhoz, megszüntetéséhez kapcsolódik. Ezek a kifizetések többnyire tört hónapi kifizetések, kézhezvételük a hónap utolsó hetén történik. A megállapított ellátást az ügyfél kérheti postacímre (lakcímkártyával igazolt), illetve általa megadott bankszámlaszámra.

Mit vonnak le a bruttó ellátásból?

Az ellátás bruttó összegéből 10% nyugdíjjárulékot vonunk, illetve 16% személyi jövedelemadó előleget, amennyiben az ellátott családi adókedvezmény igénybe vételére nem jogosult. Emellett a bírósági végzéssel letiltásként megállapított és a megelőlegezett gyermektartásdíj is levonásra kerül.

 Megszűnt a biztosított jogviszonyom, mi van a TB ellátásommal?

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek megszűnését követően még határozott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság, melynek maximális időtartama 45 nap.

A regisztrált álláskeresők közül egészségügyi ellátásra az jogosult, aki a munkaügyi kirendeltségtől álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt, ill. keresetpótló támogatást kap. A jogosultság az ellátás folyósításának időtartamára vonatkozik.

Aki nem számít biztosítottnak, szociális rászorultsága alapján a Járási Hivataltól kérheti a TB járulékfizetés átvállalását, melyhez ügyintézője hatósági bizonyítványt állít ki. Amennyiben a rászorultság feltételei fennállnak, a Járási hivatal 1 évre vállalja át a járulékfizetést, mely 1 alkalommal újabb 1 évvel meghosszabbítható.

Fenti eseteken túl önállóan, az egészségbiztosítóval kötött megállapodás alapján (ügyintézés a NAV-nál) fizetendő az egészségügyi szolgáltatási járulék, melynek összege 2014. évben 6.810,- Ft/hó).

Ha nem kapok ellátást, minek regisztráljak?

·         A munkaügyi szervezet a regisztrált álláskeresőket tudja kiközvetíteni a munkaerőigényt bejelentő munkáltatókhoz.

·         A munkaügyi szervezet által megállapítható támogatások egy része olyan munkáltatóknak nyújtható, amelyek regisztrált álláskeresők foglalkoztatását vállalják.

·         A munkaügyi szervezet támogathatja képzésben való részvételét annak, aki regisztrált álláskereső. 

·         Az önfoglalkoztatás támogatása (amely arra irányul, hogy a támogatott önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozóként, gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjaként, mezőgazdasági őstermelőként oldja meg) megállapításának egyik feltétele, hogy a pályázatot benyújtó regisztrált álláskereső.

·         Az aktív korúak ellátására való jogosultságnak egyik feltétele, hogy a kérelmező az ellátás iránti kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül a munkaügyi szervezettel legalább 1 év időtartamig együttműködjön.

·        A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében tartós álláskereső foglalkoztatásakor járulékfizetési kedvezményt kaphat a munkáltató.

 Gyermeknevelési ellátáson vagyok, álláskeresőként regisztrálhatok?  Nem. Amennyiben TGYÁS, -GYED, -GYES, vagy anyasági ellátásban részesül, csak szolgáltatást kérőként, vagy közvetítést kérőként tudjuk nyilvántartásba venni. Ez esetben szolgáltatásainkat igénybe veheti, álláskeresésében segítséget nyújthatunk a bejelentett állásokra történő közvetítéssel, de pénzbeli ellátást, támogatást nem igényelhet.    

Passziválok a főiskolán, egyetemen, bejelentkezhetek?  Igen.

Vállalkozásomat szüneteltetem, regisztrálhatok? Nem

Ha regisztráltatni szeretném magam, időpontot kell kérnem?

Nem minden esetben kell időpontot kérni. A regisztrációra két lehetőség van az ügyfelek számára.

Az egyik, ha személyesen megjelennek az illetékes Munkaügyi Kirendeltségen. Az első jelentkezésnél ki kell tölteni a nyilvántartásba vételi (kézi) kérelmet. Ennek megtörténte után az információnyújtó kolléga az illetékes ügyintézővel egyeztet arról, hogy az ügyintézésre van-e aznap lehetőség. Amennyiben igen, az ügyintézés – sorszámhúzás után –  megtörténik. Ha az azonnali ügyintézésre nincs mód, akkor az ügyfél az újabb személyes megjelenésre időpontot kap. (Ez lehet hétfő, kedd, csütörtök délután vagy péntek délelőtt). A nyilvántartásba vétel természetesen a kézi kérelmen szereplő időpont napjával történik meg.

 A regisztrációra a másik lehetőség az elektronikus ügyintézés. A nyilvántartásba vételi kérelem benyújtási szándékát az ügyfél már az első jelentkezést megelőzően e-mailben is jelezheti. Ebben az esetben a Munkaügyi Kirendeltség egy válaszlevélben személyes megjelenésre szólítja fel az ügyfelet. A nyilvántartásba vétel dátuma az elektronikus levél kirendeltségre történő megérkezésének a napja lesz, függetlenül attól, hogy az munkanapra vagy pihenőnapra esett.

Másik megyében lakom, de itt szeretnék dolgozni. Regisztrálhatok ebben a megyében?

Az álláskeresők nyilvántartásba vételére az ügyfél lakóhelye vagy tartózkodási helye (ezek hiányában értesítési címe) szerint illetékes munkaügyi kirendeltség jár el. Akinek nincs győri vagy Győr környéki bejelentett (lakcímkártyán szereplő) lakóhelye vagy tartózkodási helye, nem regisztrálhat a Győri Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségénél. Az okmányirodában lakóhely bejelentési kérelem esetén igazolást adnak a lakcímváltozás kérelmezéséről. Ennek az igazolásnak a birtokában már lehet kérelmezni a (megváltoztatni kívánt lakcím szerint illetékes) munkaügyi kirendeltségnél a nyilvántartásba vételt. (Az illetékességéhez tehát elegendő ha az ügyfélnek csak a tartózkodási helye győri vagy Győr környéki – a Győri Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége illetékességi területéhez tartozó - lakcím, de figyelni kell a tartózkodási hely lakcímkártyán feltüntetett érvényességi idejére.) Járások a megyében: Csornai járás, Győri járás, Kapuvári járás, Mosonmagyaróvári járás, Pannonhalmi járás, Soproni járás, Téti járás.

Pályakezdő vagyok, kaphatok valamilyen ellátást?

Pályakezdő státuszba tartoznak azok a nyilvántartott álláskeresők, akik a 25. életévüket – felsőfokú végzettség esetén a 30. életévüket – nem töltötték be, feltéve , ha álláskeresési járadékra a tanulmányaik befejezését követően nem szereztek jogosultságot. Álláskeresési járadék azt az álláskeresőt illeti meg, aki az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap – jogszabályban meghatározott – jogosultsági idővel rendelkezik. Ebből kifolyólag a pályakezdők ellátásra nem jogosultak.

Feltöltve: 2014. március 18.