Külföldön dolgozom, az is beleszámít a munkaviszony számításába? 

Azok az ügyfelek, akik EU/EGT tagállamban dolgoztak és ott biztosítottak voltak, továbbá magyar lakcímkártyával rendelkeznek, a hatályos magyar jogszabályok szerint jogosultak álláskeresési ellátásokra. (Álláskeresési járadék azt az álláskeresőt illeti meg, aki álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap – jogszabályban meghatározott – jogosultsági idővel rendelkezik és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud munkahelyet felajánlani. 10 nap jogosultsági idő felel meg egy nap járadék-folyósítási időnek.  Az álláskeresési járadék mértéke az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző 4 naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, jogszabályban meghatározott munkaerő-piaci járulékalap havi átlagos összegének 60%-a, de maximum a minimálbér összege, azaz bruttó 101 500 Ft.)

Külföldön keresek munkát, tudnak segíteni?

Külföldi munkavállalással kapcsolatosan a  Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályán (9021 Győr, Jókai utca 12., III. emelet)  tud segítséget nyújtani az EURES tanácsadó.  Külföldi munkavállaláshoz nyelvtudás minden esetben szükséges.

Az EURES portál elérhető az eures.europa.eu és az eures.munka.hu online felületen.

Mi az EURES?

Az EURES (EURopean Employment Services - Európai Foglalkoztatási Szolgálat) egy olyan együttműködési szolgálat, melyet országos szintű foglalkoztatási szolgálatok alkotnak. Az EURES hálózat célkitűzése, hogy az Európai Gazdasági Térségen (EGT - az Európai Unió 28 tagállama, valamint Norvégia, Svájc, Liechtenstein és Izland) belül elősegítse a munkavállalók szabad áramlását.

Földrajzilag mely területeket fed le az EURES?

Az EURES 32 országot foglal magában: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovénia. 

Az EURES szolgáltatásai kinek lehetnek hasznosak?

Az EURES célközönségét egyrészt az olyan álláskeresők jelentik, akik szívesen költöznének külföldre tanulás vagy munkavégzés céljából, másrészt azok a munkáltatók, akik külföldről érkező munkavállalókat szeretnének foglalkoztatni.

Hogyan vehetem fel a kapcsolatot az EURES hálózat valamely tagjával a saját országomban vagy régiómban?

Az EURES tanácsadói hálózata révén személyes kapcsolatokon keresztül biztosít tájékoztatást, segítségnyújtást és támogatást a munkakeresők és a munkaadók részére. Az EURES tanácsadók olyan képzett szakemberek, akik az európai munkaerőpiacon érdekelt álláskeresők és munkáltatók számára biztosítják: az információnyújtást, a tanácsadást, és az állásközvetítést.

Jelenleg Európa-szerte több mint 850 EURES tanácsadó dolgozik, elérhetőségük és címük megtalálható az eures.europa.eu portál „EURES” részében az „EURES tanácsadó keresése” oldalon, illetve a portál több oldalán megjelenő „Kapcsolatfelvétel egy EURES tanácsadóval” gombra kattintva.

Kell-e fizetni az EURES szolgáltatásokért?

Az EURES szolgáltatás az álláskeresők és a munkáltatók számára egyaránt ingyenes.

Külföldön szeretnék munkát vállalni. Sok hirdetést látok, amelyben külföldi munkát ajánlanak. Honnan tudhatom, hogy melyik munkaszervező cég megbízható?

Amennyiben magán munkaerő-közvetítő révén szeretne külföldi álláslehetőséghez jutni, mindig győződjön meg arról, hogy a cég székhelye szerinti illetékes munkaügyi központnál szerepel-e a nyilvántartásban. Jogszabály írja elő, hogy a közvetítőknek milyen feltételeknek kell megfelelniük tevékenységük legális folytatásához. A nyilvántartás bárki számára elérhető a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján (www.munka.hu) a Foglalkoztatás / Álláskeresőknek / Állásajánlatok / Magán-munkaközvetítők menüpont alatt, vagy felvilágosítást kérhet az EURES tanácsadóknál is.

Külföldön szeretnék munkát vállalni, de nem tudom, hogy a szakképesítésem ehhez megfelelő-e. Honnan tudok erről tájékozódni?

Egyes szakmák elismerése teljesen automatikusan történik: ilyen az ápolóké vagy a szülésznőké. Másoknál az uniós jogszabályok lehetővé teszik, hogy az elismerést bizonyos feltételekhez kössék. Ilyen feltétel lehet az, ha éppen fodrász valaki, akkor igazolnia kell, hogy már egy bizonyos időt dolgozott a szakmájában. Az Oktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központja (MEIK) valamely szabályozott szakmai tevékenység EU tagállamban történő gyakorlása érdekében kérelemre a hazai szakmai gyakorlatról szóló igazolást állít ki. A kiállított igazolás tanúsítja, hogy a tevékenység gyakorlására felkészítő, államilag elismert oktatási intézmény vagy szakmai szervezet által kiállított bizonyítvány vagy mesterlevél érvényes. Az igazolás kiállításával kapcsolatos részletes információ a www.ekvivalencia.hu honlapon található.

Minden Európai Uniós országban lehet már szabadon munkát vállalni?

Igen. 2011 májusától minden uniós ország megszűntette az átmeneti korlátozásokat a magyar munkavállalókkal szemben.

EGT tagállamban dolgozó munkavállalónak kell-e Magyarországon jeleznie, hogykülföldön dolgozik? Ha igen, hogyan?

Amennyiben a magyar állampolgár az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagállamában vállal munkát, akkor annak a tagállamnak a szociális biztonsági szabályai vonatkoznak rá, ahol keresőtevékenységet folytat és kizárólag ott kötelezett járulékfizetésre. A magyar jogszabályok alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség rá nem terjed ki, illetve annak önkéntes teljesítésére sincs lehetősége.

Annak érdekében, hogy EGT valamely tagállamában dolgozó személy a közösségi jogszabályban foglaltaknak eleget tegyen, illetve, hogy Magyarországon a járulékfizetési kötelezettség alól mentesüljön, illetve annak érdekében, hogy elkerülje a kettős járulékfizetést, bejelentést kell tennie a „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban és egyezményes államban biztosított személy” elnevezésű, a www.oep.hu weboldaról letölthető nyomtatványon. A bejelentést a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttét, illetve megszűnését követő 15 napon belül kell megtenni. A bejelentés elmulasztása mulasztási bírság kiszabását vonja maga után.

Szeretnék külföldön elhelyezkedni, de nem tudom mit kell tennem. Hogyan segít ebben a munkaügyi központ? Hogyan találhatok külföldi állásajánlatokat?

Amennyiben külföldön szeretne munkatapasztalatot szerezni az elutazás előtt tájékozódjon az ország élet és munkakörülményeiről. A munkaügyi szervezet EURES tanácsadói személyre szabott tájékoztatást nyújtanak Önnek. Tájékozódjon, hogy a választott szakma gyakorlásához szükséges-e hatósági engedély vagy bejelentési kötelezettség, melyek a főbb adó és társadalombiztosítási szabályok, milyen hivatalos ügyeket kell majd külföldön intéznie. Külföldi álláslehetőségeket az EURES portálon találhat (eures.europa.eu). Az álláslehetőségekre a hirdetésekben megadott elérhetőségeken lehet jelentkezni közvetlenül a munkáltatónál.

Hogyan igazolhatom külföldi munkaviszonyomat a magyarországi álláskeresési járadék megállapításához?

Az, az álláskereső, aki ellátást szeretne igényelni Magyarországon, és dolgozott az álláskeresővé válását megelőzően valamelyik EU/EGT tagállamban, jogosult kérni ezen munkaviszonyának beszámítását. Az E301 vagy PDU1-es nyomtatványt a munkavégzés helye szerinti EU/EGT tagállam munkaügyi hatóság állítja ki .

Nyelvtudás nélkül is van esélyem a külföldi munkavállalásra?

Nyelvtudás nélkül a külföldi munkavállalás nem ajánlott. Még ha a végzett munka, jellege miatt nem is kíván túl sok kommunikációt, a hivatalos ügyeinek intézéséhez (pl. bankszámlanyitás, orvos, szállásával kapcsolatos ügyintézés) elengedhetetlen a nyelvtudás. Kommunikálni kell a vezetőjével, munkatársaival, meg kell értenie a munka során kapott utasításokat. Ez megfelelő idegennyelvtudás nélkül nem lehetséges, így egyáltalán nem fog boldogulni. A munkaszerződés általában a fogadó ország nyelvén készül. Kockázatos olyan dokumentumot aláírni, aminek a tartalmával nincs tisztában.

10+1 jó tanács, ha külföldön akar dolgozni

1. Soha ne higgyen a túl csábító ajánlatoknak!

Ne feledje: sehol nincs kolbászból a kerítés. Egy átlagos magyar munkavállaló külföldön rendszerint a minimálbért kapja (legalábbis ott, ahol van minimálbér), ez a nyugat-európai országok esetében kb. a magyar minimálbér ötszöröse. Ha szállást, vagy ellátást is kínál a munkaadó, annak ellenértékét a keresetéből általában levonja. Ha nem tisztázza előre a levonásokat és azok mértékét, könnyen lehet, hogy fizetés helyett Önnek kell majd fizetnie.

2. Elutazás előtt mindig tájékozódjon a kiválasztott (fogadó) ország viszonyairól. Ennek érdekében javasoljuk, hogy forduljon az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) valamelyik EURES tanácsadójához.

Célszerű tisztázni, hogy kell-e vagy sem munkavállalási engedély az adott országban, ha igen, hogyan lehet azt megszerezni? Kinek a feladata az engedély beszerzése? Amennyiben nem kell munkavállalási engedély, kell-e regisztráltatnia magát? Van-e a fenti eljárásoknak olyan költsége, melyet a munkavállalónak kell megfizetnie, ha igen, mekkora ez az összeg? Mik a főbb adó- és társadalombiztosítási szabályok, van-e minimálbér, ha van, mennyi az, mik a megélhetési költségek stb.

3. Hamagánközvetítő révén szeretne állásajánlathoz jutni, mindig győződjön meg arról, hogy a közvetítő regisztráltatta-e magát a telephelye szerint illetékes regionális munkaügyi központnál.

Nyilvántartásba nem vett magánközvetítő szolgáltatásait soha ne vegye igénybe! Kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítőnek nyilvántartásba kell vétetnie magát a telephelye szerint illetékes regionális munkaügyi központnál. A regionális munkaügyi központ csak akkor veszi a magánközvetítőt nyilvántartásba, ha az a rendeletben meghatározott feltételeknek – szakértelem, elérhetőség, óvadék letétbe helyezése stb. – megfelel. Arról, hogy a magánközvetítő nyilvántartásba vétette-e magát, az NFSZ internetes oldalán () tájékozódhat az Álláskeresőknek/Állásajánlatok/Magán-munkaközvetítők menüpont alatt, vagy felvilágosítást kérhet az illetékes regionális munkaügyi központtól – akár telefonon is.

4. Soha ne fizessen magánközvetítőnek közvetítési, regisztrációs vagy egyéb díjat!

Magyarországon kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítő az álláskeresőtől semmilyen címen nem kérhet a szolgáltatásaiért pénzt. Szolgáltatásainak ellenértékét mindig a munkaadó fizeti meg.

5. Haállásajánlatot kap, még a szerződés megkötése előtt próbálja a leendő munkahelyét „leinformálni”.

Ehhez a régió valamelyik EURES tanácsadójának a segítségét kérheti. Magyarországon jelenleg közel harminc tanácsadó dolgozik az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál, ami azt jelenti, hogy minden megyében van legalább egy ilyen munkatársunk; az Unióban pedig számuk megközelíti a nyolcszáz főt. A magyar tanácsadó megkérdezheti külföldi kollégáját, hogy az adott munkaadóra szokott-e panasz érkezni vagy sem, fizetett-e munkaügyi bírságot valamilyen címen az utóbbi időben vagy sem stb. Ily módon még időben kiszűrhetők a nem korrekt foglalkoztatók.

6. Nyelvtudás nélkül vagy gyenge, hiányos nyelvtudással lehetőleg ne vállalkozzon külföldi munkavégzésre még a legegyszerűbb munkák esetében sem.

Gondoljon arra, hogy külföldön hivatalos ügyeket kell majd intéznie, de a hivatalokban nem fognak magyarul beszélni, a munkavégzéssel, illetve a foglalkoztatójával kapcsolatos panaszait sem fogják magyarul megérteni, ezen kívül értenie kell a főnökétől kapott utasításokat, el kell tudnia olvasni, és meg kell értenie a munkavédelmi előírásokat, a veszélyre figyelmeztető feliratokat, és így tovább.

Ami még nagyon fontos: a munkaszerződése biztosan nem magyarul, hanem a fogadó ország nyelvén készül, és szerződést aláírni úgy, hogy nem tudja pontosan mi áll benne, több, mint kockázatos.

7. Lehetőleg vigyen magával legalább annyi pénzt, ami a hazautazás költségeit fedezheti.

Sajnos a külföldi munkavállalás általában nem a fizetéssel kezdődik, arra legalább egy-két hetet várnia kell, viszont addig is lakni, élni, közlekedni kell valamiből. Sok helyen a lakbért akár több hónapra előre is elkérhetik, ami már egy jelentős összeget is kitehet. Ha pedig nem válik be a számítása, akkor gondolnia kell arra, hogy a hazautazás is pénzbe kerül.

8. Útlevelét, lakcímkártyáját, személyi igazolványát – ha egy mód van rá – soha ne adja át a munkaadónak vagy a közvetítőnek, mert így azonnal kiszolgáltatottá válik.

Ha ehhez a munkaadója vagy a közvetítő mégis ragaszkodna – mondjuk azzal az indokkal, hogy szeretné tudni az otthoni elérhetőségét – készítsen az okmányokról fénymásolatot, és azt adja át. Ettől az eljárástól csak abban az esetben térjen el, ha a fogadó ország jogszabálya (pl. Angliában) előírja a felsorolt dokumentumok valamelyikének a szükségességét regisztrációs vagy egyéb célból, és a regisztrációt a munkaadója intézi. Ebben az esetben célszerű legalább az egyik okmányt magánál tartania.
Azt, hogy melyik országban van ilyen jogszabály, ugyancsak az EURES tanácsadóktól tudhatja meg.

9. Haúgy érzi, hogy becsapták: munkaadója az Ön kárára eltér a munkaszerződésben foglaltaktól vagy egyéb, a munkaviszonyával kapcsolatos problémája támad…

… segítségért forduljon a helyi, külföldi munkaügyi központhoz. Itthonról gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy megoldja a problémáját.

10. Elutazása előtt célszerű…

… kiváltania az ún. Európai Egészségbiztosítási Kártyát, illetve érdemes biztosítást kötnie legalább arra az időre, amíg munkába nem áll, és meg nem győződik arról, hogy a munkaadója fizeti a társadalombiztosítási járulékokat.

10 + 1. Jobb eséllyel pályázhat egy állásra…

… ha a végzettségét, képzettségét igazoló bizonyítványokat még itthon lefordíttatja a fogadó ország nyelvére. Ez a megoldás valószínűleg egyben a leggazdaságosabb is. Igazolványképeket is általában olcsóbban készíttethet itthon, mint külföldön. 

Frissítve: 2017. január 4.